Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH-tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően (segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását).

Csökkenti az allergia okozta tüneteket

Magas szénhidráttartalma miatt remek energiaforrás (cukrai egyszerűen, könnyen felszívódók), ugyanakkor nem hízlal, mivel gyümölcscukra a májban glikogénként raktározódik, szőlőcukra pedig az izmokban kerül gyors felhasználásra. Egyes mézek vizelethajtók, ezért súlycsökkenést okoznak.

Magas a vitamintartalma: B6-vitamin,Thiamin (B1), Niacin (B3), Riboflavin(B2), Patoténsav (B5, mely egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést).

Gazdag ásványianyagokban: kalcium, réz,vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink.

Megszépíti a hajat és a bőrt: felfrissíti a bőrt, megőrzi annak hidratáltságát.

Az Energiatöbblet Bt.
által termelt fajtamézek

Magyarországon több mint nyolcszáz növényfajt látogatnak a méhek nektár és virágporgyűjtés végett. E fajoknak csak töredékéről lehet fajtamézet előállítani.

Fajtamézekről akkor beszélünk, amikor a méz készítéséhez használt nektár túlnyomó része a megnevezés szerinti növényről származik. A méhészek a megfelelő termelési technológiával biztosíthatják a fajtamézek tisztaságát. Ennek alapfeltétele a lépek üresre pergetése a fajtaméz gyűjtése előtt, valamint az adott növény virágzásának időpontjában a méhállomány megfelelő helyre történő vándoroltatása. Amennyiben a méhek egy elég nagy területen virágzó azonos fajú növényállományról a kellően tiszta lépekbe gyűjtik a mézet, akkor a méhész megfelelő tisztaságú fajtamézet pörgethet ki. Amennyiben a méhek gyűjtési területén belül egyszerre több növényfaj is virágzik és ezeket a méhek egy időben látogatják, akkor a begyűjtött nektárból vegyes virágméz készülhet. A fajtamézek minősítése a méz virágpor-tartalmának vizsgálatával, valamint érzékszervi vizsgálattal történik.

Gyümölcsméz

A gyümölcsméz többféle, nagyjából egy időszakban (tavasszal) virágzó gyümölcsfáról származó nektárokból készül. Barnás színű, sötét árnyalatú méz. Jellegzetes kesernyés barackmag ízzel bír. Közepes kristályosodási hajlamú. Ritkán, kis mennyiségben terem, csemege méznek számít. Fogyasztása önmagában ajánlott.

Vegyesvirágméz

A vegyes virágméz nem önálló fajtaméz, mivel összetétele rendkívül eltérő lehet, de minden esetben kizárólag virágok nektárjából készül. Az eltérések származhatnak egyrészt a méhek által látogatott növények sokféleségéből, másrészt a különböző nem fajtamézeknek a méztöltő üzemekben házasításából (összekeveréséből) is. Emiatt e mézek színe rendkívül változatos, általában sötét árnyalatúak, barnás színűek. Jellemző rájuk a gyors kristályosodás. A kristályosodási folyamat is eltérő, vannak olyan virágmézek, amelyek teljes egészében kikristályosodnak, míg mások esetében keletkezik egy alsó kristályos réteg, mely fölött híg, folyékony méz marad. A vegyes virágmézek változatos ízűek és hasonlóan jó étrendi hatással bírnak mint a fajtamézek.

Akácméz

Az akácméz világos, zöldessárga színű, sokáig folyékony állapotban maradó (nehezen kristályosodó), akácvirág illatú méz. Az egyes területekről származó akácmézek nagyon világosak és áttetszők, de ez esetekben is megfigyelhető a halvány zöldes árnyalat. Nagyon kevés virágport tartalmaz. A Magyarországon termelt akácméz különleges minősége miatt Hungaricumnak számít, keresett export termék. Fogyasztása minden formában lehetséges önmagában, kenyérrel-vajjal, teában, sütés-főzéshez, müzli alkotórészként stb. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható. A helyesen tárolt akácméz gyakorlatilag nem kristályosodik, akár egy évig is eltartható. Az akácvirágból készült tea mellett az akácméz is ajánlott a gyomorsav-túltermelés miatt bekövetkező emésztési zavarok oldására.

Facéliaméz (mézontófű-méz)

Világos, tört színű, áttetsző méz. Enyhe illatú, a facélia virágporát idéző ízű mézféleség. Viszonylag sokáig folyékony marad. Önállóan csemegemézként fogyasztható.

Napraforgóméz

Aranysárga színű, kesernyés-savanykás ízű méz. Nagyon gyorsan kristályosodik, a kristályosodás során nagyméretű, durva kristályok képződnek, melyek leülnek az edény aljára. A kristályok fölött marad egy folyékony, híg réteg. Jó színező hatása van, emiatt a mézeskalács készítők által legkeresettebb fajtaméz.

 

Nektár

A méz alapanyaga a nektár, a természetben híg formában a növények virágjaiban, azok kiválasztó tevékenysége során keletkezik.
Ez a nektár a méhek és egyéb rovarok csábító anyaga, alapjában véve a benne lévő szénhidráttartalom következtében tápanyagforrása.

A méhek ösztönös tevékenysége a nektár összegyűjtésével szintén tápanyag beszerzési célt szolgál. A virág színe, illata és nektárja csalogatja a méheket az élelemforráshoz, ahonnan a nektártartalom felszívása után a kaptárba kerülnek a nektárcseppek. A méhek a gyűjtőtevékenységük során a növények virágjában keletkező nektár mellett egyéb cukortartalmú nedvekhez is hozzájutnak. Ezek a nedvek keletkezésük szerint lehetnek növényi és állati eredetűek. Külső növényi, külső nektármirigy izzadmányok, illetőleg bizonyos növények - főként tűlevelű és lombosfák - levelein, törzsén élősködő rovarok (leggyakrabban a levéltetvek) szénhidrátokban dús váladékai és a rovarok által megsértett növényrészeken a növényekből kiszivárgó cukortartalmú nedvek vonzzák a méheket és alkalmasak az összegyűjtésre. Ezt a begyűjtött anyagot a méhészek általában édesharmat néven ismerik.

Az összegyűjtött nektár- illetve édesharmat-cseppeket a méh a mézgyomrában szállítja a kaptárba, ahol a lép sejtjeibe üríti. Eddig a pontig a nektár alig különbözik a növényekben megtalálható édeskés, híg, folyékony anyagoktól. A lépekben elraktározott nektár a kaptáron belül lezajló tevékenység, az érlelés (besűrítés) révén válik mézzé. Ezt a munkát a méhcsalád bizonyos korcsoportba tartozó munkásméhei végzik el.

A besűrítés a következőképpen történik: a nektárt vékony rétegben felkenik a lép falára, miközben szárnymozgatással a levegő áramlását biztosítva a nektár fölösleges nedvességtartalmát elpárologtatják. A nektárcseppecskék többszöri felszívása és és kiürítése során a nektárba a méh belső kiválasztó rendszereiből származó anyagok révén (gyomornedv, garatmirigy-váladék) savak, enzimek, fermentanyagok, hormonok kerülnek és dúsulnak fel az érlelési folyamat során egyre inkább sűrűsödő mézbe.
Az érlelési folyamatot akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az egy-egy lépsejtben összegyűlt mézet a méhek viaszfedéllel lezárják.

A pergetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a lépek fedettsége milyen, hiszen attól függ a méz érettsége. A teljesen vagy legalább 3 részben fedett sejteket tartalmazó lépekben már megfelelő a méz minősége. Ha a lép túlnyomó részén még nyitottak a sejtek, akkor a méz még nem eléggé érett, emiatt az sem a víztartalom, sem a mézben lévő egyéb biológiailag aktív anyagok mennyisége szempontjából nem felel meg a minőségi elvárásoknak. Az ilyen híg, éretlen méz nem teljes értékű termék. A esetleg kényszerből kipergetett ilyen éretlen mézet később visszaetetéssel és az ezáltal történő további érleléssel teljes értékűvé lehet tenni.

A méznek a lépből való elvétele szerint a gyakorlatban háromféle mézet különböztetünk meg: csurgatott, pergetett illetve préselt mézet.
A méz kinyerési módjai közül a csurgatást és a préselést már alig-alig alkalmazzák. A napjainkra általánosan elterjedt, tömegtermelésre is alkalmas módszer a pergetés.

A méz tulajdonságai

A méz az eredetéről függően igen sokféle tulajdonsággal rendelkezik. Színe, íze, illata, aromája, állománya és összetevői eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen növény(ek) virágairól vagy esetleg milyen egyéb cukrot tartalmazó nedvekről gyűjtötték a méhek a méz alapanyagát.

A méz színe a víztiszta átlátszótól vagy a hófehér kristályos színtől a sárga, sárgásbarna, zöldessárga, vörösesbarna színárnyalatokon át a kávébarnáig, sőt egészen a feketéig terjedhet rendkívül sok színárnyalatban.

Íz szempontjából is igen sokféle lehet a méz, íze a kellemes, virágillatú, aromás, édes íztől a savanykás, kissé karcos, sőt egészen a kellemetlen ízig terjed. A méz színét, ízét, aromáját a tárolási körülmények, a tárolás időtartama, a tárolóeszközök és a mézzel együtt tárolt anyagok igen erősen befolyásolhatják.

A méz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait igen gyakran olyan körülmények, külső hatások befolyásolják, amelyek a termelőtől függetlenek, így nincs lehetőség arra, hogy a termelő bármilyen módon változtasson ezeken.

Ide sorolhatók: az adott méhlegelő, a nektárforrások összetétele, a gyűjtés időszakának időjárása (pl. hűvös, párás időjárás, csapadék vagy szokatlanul száraz, meleg időszak), vagy előre nem látható események (elemi csapás, növényvédő szeres kezelés okozta mérgezés, elhullás stb.).

A méz minőségét azonban több olyan körülmény is meghatározza, amely elsősorban a méhésztől függ, pl. a termeléstechnológia, a kaptár típusa, a méhész szakértelme, hozzáértése, felszerelése, a méhlegelők adta lehetőségek megfelelő kihasználása (pl. vándorlással), a méhcsaládok állapota (ereje), a méhészet méhegészségügyi állapota, a termékek kezelése során alkalmazott módszerek, a munkafolyamatok (pergetés, kezelés és tárolás) során alkalmazott higiénia szint.